Az állampapírok

Az állampapírokat az államok bocsátják ki a költségvetési deficit, azaz túlköltekezés fedezésére. Ezeket a papírokat a legkockázatmentesebbnek szokták tartani, mert kicsi annak az esélye, hogy egy állam ne tudja a saját devizájában kifizetni a felvett összeget. Ha az államnak nincs elég pénze, egyszerűen adót emel, vagy ha az nem járható út, akkor további pénzt nyomtat, amivel tulajdonképpen az infláción keresztül szétporlasztja az államadósságot az adott valutát használó lakosság körében.

Ezért a saját devizában kibocsátott állampapírok visszafizetési kockázata csaknem nulla. (Az argentin és orosz példa a közelmúltból azért azt mutatja, hogy előfordul, hogy egy állam csődöt jelent.)

További előnye az állampapírnak a magas likviditás, azaz viszonylag hamar és könnyen pénzzé tehető az állampapírban lévő vagyon.

A magyar piacon a kibocsátáskor egy évnél rövidebb futamidejű állampapírt diszkont-kincstárjegynek hívják, az egy évnél hosszabbakat pedig államkötvényeknek. A harmadik forma a kamatozó kincstárjegy kizárólag a lakosság részére készült kötvény.

A diszkont-kincstárjegy neve egy D betűből és utána a lejárat dátumából áll. Az államkötvényeknél a lejárat évét és egy betűjelet tüntetnek fel, hogy az hányadik, abban az évben lejáró kötvény. (pl. 2010/F) Ebből a jelölésből nem derül ki, hogy mikor jár le a papír pontosan, sőt még az sem biztos, hogy az abc sorrendjében járnak le a papírok az adott évben.

Állampapír vételénél érdemes több forgalmazótól árat kérni, mert nagyon komoly eltérés lehet egy-egy ajánlat között, gyakori a másfél százalékos hozameltérés is. Összehasonlítani csak az adott napon, ugyanarra az összegre kapott ajánlatokat lehet, mert az állampapírok ára a piacon gyorsan változik és a befektetni kívánt összeg is meghatározza, hogy milyen hozammal jutunk hozzá a papírokhoz.


Szintén fontos megtudni az állampapírokhoz szükséges értékpapír-számla fenntartási költségeit is, különösen párszázezer forintos vételnél lehet komoly érvágás egy magas havidíj. (Tipp: közvetlenül az államtól is vásárolhatunk állampapírt, sőt ott is vezethetjük a számlánkat, ami (jelenleg) teljesen költségmentes. További infót erről a lehetőségről a www.allampapir.hu oldalon találhat.)


Az állampapíroknál a legnagyobb buktató a futamidő alatt az elvárt hozam megváltozása. Ha két éve vettünk 7%-os évi kamat mellett hosszabb futamidejű állampapírt és azt el akartuk volna adni 2009 elején, amikor 12-13% volt az elvárt hozam az állampapíroktól, akkor csak jelentős veszteséggel tudtuk volna eladni a papírjainkat, hiszen senki nem akar 7%-os kamatozású állampapírt venni, amikor 13%-ost is vehet. Ezért van az, hogy az állampapír alapok is jelentősen negatív hozamokat hoztak 2008 végén és 2009 elején.

Ezt a kamatváltozásra való érzékenységet hívják duration-nek vagy átlagidőnek. Ez a szám mutatja meg, hogyan változik az állampapírunk, vagy állampapírokból álló portfoliónk árfolyama a kamatszint egy százalékos változása esetén.

Ha úgy gondoljuk, hogy a jövőben alacsonyabb kamatokat kapunk az állampapírokra, akkor érdemes hosszabb futamidejű papírokat tartanunk, ha a kamatok emelkedésére számítunk, akkor érdemes rövidebb futamidejű papírokat tartani a portfoliónkban. Ezt hívják a portfolió súlyozásának.

Ha további pénzügyi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, várjuk hívását a baloldalon található telefonszámon.