A részvények

A részvény az egyik legkockázatosabb pénzügyi befektetési lehetőség, amelyet inkább hosszabb távra érdemes választani. A részvények vásárlásával egy-egy cég tulajdonrészének egy kis részletét szerezzük meg. Ez által jogosulttá válunk a cég profitjának ránk eső részére, illetve beleszólhatunk a cég irányításába a közgyűlésen keresztül, szintén a részesedésünknek megfelelő mértékben.

A cégek idegen tőkét bevonhatnak kötvénykibocsátással (azaz hitelfelvétellel), illetve részvénykibocsátással, azaz a cég tulajdonjogának megfelelő részének az eladásával.

A részvényeket három okból lehet venni: Az első, ha többségi, vagy legalábbis jelentős tulajdont kívánunk szerezni a cégből. Ez kisbefektetőkre nem jellemző.

A kisbefektetők inkább a másik két ok miatt vesznek részvényt, a várható árfolyam-növekedés haszna, illetve az osztalékfizetés miatt.

Az osztalék a cég éves profitjának az a része, amit szétosztanak a befektetők között. A profit visszatartott részét a cég saját céljaira fordítja (tőkeképzés, beruházás, stb.). Az osztalék mértékéről a közgyűlés dönt.

Adózási szempontból előfordulhat, hogy a részvényesek jobban járnak, ha osztalékfizetés helyett a cég részvényeinek az áremelkedéséből szerzik a profitot. Ilyenkor a cégek gyakran élnek a részvény visszavásárlás lehetőségével az osztalékfizetés helyett, így növelve a piacon maradt részvények értékét.

A bárki által vásárolható, tőzsdén, vagy a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC piacon (over the counter) hozzáférhető részvények kibocsátói az Nyrt-k. A zártkörű, a szabadpiacon nem hozzáférhető részvényekkel rendelkező részvénytársaságokat jelölik Zrt. rövidítéssel.

A tőzsdéken forgó társaságoknak komoly jelentési kötelezettségeik vannak, a befektetőket általában negyedévente kell tájékoztatniuk a cég helyzetéről és rendkívüli esetekben soron kívül is, azonnali tájékoztatási kötelezettségük van.

Megkülönböztetünk törzsrészvényeket, elsőbbségi részvényeket, dolgozói és egyéb részvényeket.

A piacon általában a törzsrészvényekkel találkozunk. Az elsőbbségi részvény jelenthet elsőbbséget az osztalékfizetésnél (akkor is kap osztalékot, amikor az átlagrészvényes nem), esetleg a részvény értéke alapján indokolt szavazati jognál több szavazatot biztosít, vagy egyéb előnyöket ad a birtokosának. A dolgozói részvényeket csak tőkeemeléskor lehet kibocsátani, maximum 15% értékben. Ezek nem piacképes papírok, mert meghatározott, ki birtokolhatja őket (dolgozók, dolgozók örökösei).

Részvényeket vehetünk közvetlenül, egy szolgáltatón keresztül, esetleg részvényekbe fektető befektetési alapon keresztül is. Itt is fontos, hogy kalkuláljunk a költségekkel, a részvény adás-vétel díja az internetes 0,2%-tól a rablásnak is tekinthető 2%-ig terjed.

Szintén fontos tisztában lennie, hogy a brókerének a fizetése az adás-vételi jutalékokból származik, tehát az õ érdeke a minél gyakoribb kereskedés. Ezért nem biztos, hogy õt kell megkérdeznie, hogy eladjon-e, vagy vegyen-e egy részvényt. (Tisztelet a kivételnek, akik hosszú távon gondolkodnak és tényleg érdekli õket az ügyfél haszna is.)


Ha további kérdései lennének, hívjon bennünket.