A tőke- és hozamgarantált alapokról

A tőkegarantált és hozamgarantált, illetve a tőkevédett és hozamvédett alapok annyira elterjedtek és olyan népszerűek lettek Magyarországon, hogy érdemes egy külön menüpontban beszélni róluk, még inkább felfedni a titkukat. Ebben a menüpontban megismerheti a tőkegarantált és hozamgarantált alapok működési elvét, hátrányait és kockázatait is.


Először tisztázzuk, mi a különbség a tőkegarantált és hozamgarantált, illetve a tőkevédett és hozamvédett alapok között. A legújabb jogszabály előírja, hogy csak azokat az alapokat lehet tőkegarantáltnak, illetve hozamgarantáltnak nevezni, amelyek mögött valódi banki kezességvállalás van, amelyek csak befektetési politikájuk miatt nem tudják elveszteni a tőkét, azokat csak tőke-, illetve hozamvédett alapoknak lehet nevezni.


A nagy népszerűségük abban rejlik ezeknek az alapoknak, hogy a futamidő végére garantálják, hogy ha mást nem is, legalább a befizetett tőkét visszafizetik (tőkevédett, tőkegarantált alapok), vagy esetleg egy csekély, 2-3%-os kamatot is garantálnak (hozamvédett, illetve hozamgarantált alapok)


Ez a garancia mellett lehetővé teszik, hogy részesüljünk a részvények esetleges árfolyam-emelkedéséből, vagy valamilyen ipari nyersanyag drágulásából, vagy bármilyen olyan haszonból, amit meghirdetnek az alap piacra dobásakor.


Ez mindaddig borzasztó vonzó lehetőség, amíg meg nem tudjuk, hogyan műkődnek ezek az alapok. Pedig a trükk pofonegyszerű. Természetesen azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a bank a hasznot egyoldalúan nekünk adja, ha pedig vesztesége van, azt meg lógó orral bevállalja.


Hogy megértsük a működésüket, csináljunk mi magunk egy tőkevédett (tőkegarantált) alapot, amely részesedik a részvények áremelkedéséből, de árfolyam-esés esetén a befizetett tőkét nem bukjuk el, négy éves futamidő mellett. Ma beszedünk ebbe az alapba mindenkitől egymillió Ft-ot. Ebből a pénzből 708.425 Ft-ért veszünk négy év múlva lejáró állampapírt, ami évente 9%-os hozamot hoz. Ugyanis ilyen hozam mellett pont kerek egymilliót fogunk visszakapni négy év múlva. (Az egymilliót elosztottuk 1,09 a negyediken-nel) Tehát nyugodtan alszunk, már meg is van a tőkegaranciánk. Bármi történik, a pénzünk meglesz. Maradt közel 300 ezer forintunk, amiért veszünk vételi, vagy eladási opciót egy előre rögzített áron mondjuk egy magyar részvényre, vagy bármi egyébre. Az opció azt jelenti, hogy ha például négy év múlva a részvények ára többe kerül, mint amilyen árfolyam mellett én jogot vettem a vételre, akkor élve a jogommal mondjuk megveszem az OTP részvényt az opció kiírójától az előre rögzített 4.000 Ft-ért, miközben a piacon el tudom adni 6.000 Ft-ért. Ekkor a tiszta hasznom 2.000 Ft mínusz az a díj, amit ki kellett fizetnem az opció megvásárlásáért. Ha az adott napon lehet venni a piacon 3.500 Ft-ért OTP részvényt, akkor persze nem leszek bolond élni a 4.000 Ft-os vételi jogommal, hanem búsulva kidobom az opciós papírjaimat a kukába, hiszen akkor azok semmit sem érnek. Tehát maradt vigaszdíjul az állampapírba fektetett pénz, ami a hozamokkal együtt pont egymillió lesz. Persze ez az egymillió forint az infláció miatt már csak 71%-át éri a négy évvel ezelőtti összegnek, de ezzel kevés ember szokott törődni.


Ha akarok hozamgaranciát is vállalni, akkor csak annyi a különbség a tőkegaranciához képest, hogy mondjuk 1.030.000 Ft-ot osztok 1,09 a negyediken-nel, így lejáratkor négy évre tudok adni még 3% hozamot is. Ekkor persze még kevesebb maradt az opció vásárlására.


Természetesen a fenti példában nem kalkuláltunk a bank hasznával, az is csökkenti a hozamokat.


Ilyen egyszerű az egész, ezt mi is meg tudjuk csinálni magunknak. Ezért soha ne várjon nagy hozamot egy tőkevédett, tőkegarantált, vagy hozamgarantált alaptól.


A tőkegarantált és hozamgarantált alapokat lehet ezerféleképpen cifrázni, a legkacifántosabb opciókat mögé tenni és elkápráztatni a nagyérdeműt. "Ha 15%-nál jobban nő a részvények ára, vagy 13%-nál jobban csökken és ha a dollár-forint keresztárfolyam bármelyik irányba 10%-ot elmozdul, akkor minden esetben nyer" Aha, mert éppen ilyen opciókat vettek a piacon, ahol a szó szoros értelmében gyakorlatilag mindenre lehet opciót venni. Attól még csodák nincsenek, általában jól ki vannak számolva az opciók eladási árai.

 

Mit is csinálunk tulajdonképpen, amikor tőkegarantált (tőkevédett) alapba tesszük a pénzünket? Lemondunk az állampapír fix hozamáról azért cserébe, hogy opciók vásárlásával esetlegesen nagyobb hozamot érhessünk el. Egyfajta dupla vagy semmi játékra nevezünk be.

 

A tőkegarantált (tőkevédett) alapok hátránya még a hosszú futamidő, ami közben a legtöbb esetben nem juthatunk a pénzünkhöz, kivéve akkor, ha egy harmadik félnek el tudjuk adni a befektetési jegyeinket, általában komoly bukás mellett.

 

A jelenlegi helyzetben még érdemes azt is figyelembe venni, hogy a bankok által kibocsátott tőkegarantált alapok legtöbbször nem állampapírba fektetik a tőkegaranciát jelentő pénzt, hanem a bank alapkezelője a bank saját bakbetéteibe helyezi el ezt az összeget és ugyanez a bank adja a bankgaranciát is az alap mögé. Azaz ha a bank csődbe megy, az összes pénzünket elbukjuk, semmit nem ér a tőkegaranciánk.

 

Hasonló a veszély, ha az opció kiírója megy csődbe. Akkor hiába nyertünk volna az opciókon, nem lesz kin behajtani a követeléseinket.

 

Ha további kérdése lenne, várjuk hívását. Ha pénzügyi tanácsadásra szeretne időpontot kérni, kérjük töltse ki kérdőívünket és visszahívjuk Önt.